paradoxon

Pál a hit (vagy jámborság, kegyesség) titkát a minden dolog mögött megnyilvánuló misztériumként írja le – Jézus Krisztus személyeként. Ban ben 1. Timótheusz 3,16 Pál ezt írta: Nagy pedig, mint mindenkinek meg kell vallania, a hit titka: testben nyilvánul ki, Lélekben igazul meg, megjelent az angyaloknak, prédikál a pogányoknak, hitt a világban, befogadta a dicsőségbe.

Jézus Krisztust, a húsbeli Istent a keresztény hit legnagyobb paradoxonjának (= látszólagos ellentmondásnak) nevezhetjük. És nem csoda, hogy ez a paradoxon - a Teremtő a teremtés részévé válik - a keresztény hitünket körülvevő paradoxonok és iróniák hosszú listájának forrása lesz.

Maga az üdvösség paradoxon: a bűnös emberiség igazságossá válik a bűntelen Krisztusban. És annak ellenére, hogy még mindig keresztényekként bűntettünk, Isten lát minket, mint Jézus kedvéért. Bűnösök vagyunk, és mégis bűnetlenek vagyunk.

Péter apostol írta be 2. Peter 1,3-4: Minden, ami az életet és a jámborságot szolgálja, isteni erejét adta annak megismerése által, aki elhívott minket dicsősége és hatalma által. Rajtuk keresztül adják nekünk a legkedvesebb és legnagyobb ígéreteket, hogy ezáltal részesedjenek az isteni természetből, amelyet megmenekült a világ káros vágyai elől.

Néhány paradoxon Jézus egyedülálló munkája a földön az egész emberiség javára:

  • Jézus megkezdte szolgálatát, amikor éhes volt, de ő az élet kenyere.
  • Jézus szomjasan véget vetett földi szolgálatának, és mégis az élő víz.
  • Jézus fáradt volt és mégis béke.
  • Jézus tisztelgett a császárnak, és mégis ő a törvényes király.
  • Jézus sírt, de letörölte a könnyeinket.
  • Jézust eladták az 30 Silverlingsnek, és mégis megfizette az árat a világ megváltásáért.
  • Jézust levágták, mint egy bárányt, és mégis ő a jó pásztor.
  • Jézus egyszerre meghalt és elpusztította a halál erejét.

A keresztények számára az élet paradox módon sok szempontból:

  • Láthatatlan látványokat látunk a szem számára.
  • Az átadással leküzdjük.
  • Szolgálunk.
  • Békét találunk, ha Jézus igát veszünk.
  • Legnagyobbak vagyunk, amikor a legkedvesebbek vagyunk.
  • Bölcsebbek vagyunk, amikor bolondok vagyunk Krisztus kedvéért.
  • Erősebbek vagyunk, ha gyengébbek vagyunk.
  • Az életet Krisztus kedvéért elvesztjük életünket.

Pál írta be 1. korinthusiak 2,9-12: De megtörtént, amint meg van írva: Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ami senkinek a szívébe nem jutott, amit Isten készített az őt szeretőknek. De Isten kinyilatkoztatta ezt nekünk Lelke által; mert a szellem mindent megvizsgál, beleértve az istenség mélységeit is. Mert ki tudja, mi van az emberben, mint az ember lelke, aki benne van? Tehát senki sem tudja, mi van Istenben, csak Isten Lelke egyedül. De mi nem a világ lelkét kaptuk, hanem a lelket Istentől, hogy megtudjuk, mit adott nekünk Isten.

Tény, hogy a hit rejtélye nagy. A szentírások révén Isten feltárta magát, mint egy Isten - Atya, Fiú és Szentlélek. És a Fiún keresztül, aki egyike lettünk, hogy megbékítsünk minket az Atyával, aki szeret minket, nemcsak az Atyával, hanem egymással is közösségünk van.

Joseph Tkack


pdfparadoxon