Az adventi időszakban a legtöbb plébánián visszaszámlálják Jézus születésnapját: számolják a napokat karácsonyig. Nem ritkán hallani vitákat arról, hogy a 2. sz4. December a megfelelő nap arra, hogy megünnepeljük Jézus Krisztus születését, és hogy egyáltalán helyénvaló-e ezt a napot ünnepelni. Jézus születésének évének, hónapjának és napjának pontos megtalálása nem újdonság. A teológusok körülbelül kétezer éve tanulmányozzák ezt, és itt van néhány ötletük.
Érdekes feltételezni, hogy Jézus megszülethetett (vagy fogantatásban) húsvétkor vagy a sátorok ünnepén. Tetszik az ötlet, hogy Jézus megfordította a Halál Angyalának munkáját, ha az a húsvétkor történt. Megérkezése kielégítő szimmetriát mutat, amikor megfogan, vagy a sátoros ünnep alatt születik. Azonban nincs elég bizonyíték ahhoz, hogy biztosak lehessünk Jézus földre érkezésének napjáról, de talán a rendelkezésünkre álló kevés bizonyíték alapján jó becslést lehet tenni.
Luke-ban 2,1-5 olvashatjuk, hogy Augustus császár rendeletet adott ki a Római Birodalom adóztatásáról, ezért mindenkinek vissza kell térnie a saját városába, hogy ezt az adót megfizesse. József és Mária is visszatért Betlehembe, Jézus szülőhelyére. Feltételezhető, hogy ilyen népszámlálásra a történelem egyetlen pontján sem került sor. Hiszen ennek nem kellett volna egybeesnie a betakarítás idejével. Feltételezhető az is, hogy télen nem rendeltek volna el ilyen népszámlálást, ha az időjárás nehezítette volna az utazást. Tavasszal megművelték a földet. Lehetséges, hogy az aratás utáni ősz volt egy ilyen összeírás, és így Jézus születésének ideje is. A bibliai szövegekből azonban nem derül ki, hogy mennyi ideig tartózkodott Mária és József Betlehemben. Az is lehetséges, hogy Jézus több héttel a népszámlálás után született. Végső soron nem tudjuk teljes bizonyossággal meghatározni Jézus születési dátumát. A gúnyolódók ragaszkodnak ehhez a bizonytalansághoz, azt állítva, hogy minden csak mítosz, és Jézus soha nem létezett. De ha Jézus születési dátumát nem is lehet egyértelműen megmondani, születése történelmileg igazolható eseményeken alapul.
FF Bruce, a bibliai tudós a következőket mondja a kétesről:
„Néhány író játszadoz a Krisztus-mítosz gondolatával, de ezt nem történelmi bizonyítékok alapján teszik. Krisztus történetisége axiomatikus, vagyis nem bizonyítható, és nem is igényel bizonyítást éppen úgy, mint Julius Caesar történetisége. Nem a történészek terjesztik a Krisztus-mítoszt” (The New Testament Documents, 123. o.).
Jézus korának emberei a próféciákból tudták, mikor kell várni a Messiásra. De sem a próféciák, sem az evangéliumok nem határoznak meg pontos dátumot a Messiás eljövetelére, még akkor sem, ha a modern történészek úgy kívánják. A Bibliának nem az a célja, hogy pontos időpontot adjon nekünk, mert ez „taníthat téged [...] a Krisztus Jézusba vetett hit általi üdvösségre” (2. Timótheusz 3,15).
Az Újszövetség íróinak fókusza nem Jézus születésének napja, hanem hogy az Atya Isten elküldte saját Fiát a földre a történelem megfelelő időben, hogy teljesítse az ígéreteit és az üdvösséget.
Pál apostol azt mondta:
„Amikor az idő letelt, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született és törvény alá került, hogy megváltsa a törvény alatt állókat, hogy gyermekeink szülessenek” (Galata levél). 4,4-5). Márk evangéliumában ezt olvassuk: „De miután Jánost bebörtönözték, Jézus Galileába érkezett, és hirdette Isten evangéliumát, és ezt mondta: Betelt az idő, és elközelgett az Isten országa. Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban” (Márk 1,14-15.).
Krisztus születésének pontos dátumának ismerete történelmileg érdekes, de teológiailag teljesen lényegtelen. Csak tudnunk kell, hogy ez történt és miért született. Ezeket a kérdéseket a Biblia egyértelműen megválaszolja. Tartsuk ezt az utat az adventi szezonban, és ne fókuszáljunk a kis részletekre.
Joseph Tkach
Ez a weboldal a keresztény irodalom változatos válogatását tartalmazza német nyelven. A weboldal fordítása a Google Fordító által.