Isten királysága (3 rész)

Eddig ennek a sorozatnak az összefüggésében azt vizsgáljuk, hogy Jézus központi szerepet játszik az Isten országában és hogyan jelen van jelenleg. Ebben a részben látni fogjuk, hogyan ad ez a hívőknek nagy remény forrását.

Nézzük meg a rómaiak Paul bátorító szavait:
Mert meg vagyok győződve arról, hogy ez a szenvedési idő nem fontos a dicsőséghez, amelyet a számunkra feltárunk. [...] A teremtés átmeneti jellegű - az akarata nélkül, de az, aki visszafogta -, de remény; mert a teremtés is megszabadul az uralkodástól az Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságáig. [...] Mert mentettünk, de remény. De a remény, amit az ember lát, nem a remény; mert hogyan lehet remélni, amit lát? De ha reméljük, amit nem látunk, akkor türelmesen várunk (Rom 8, 18, 20-21, 24-25).

Máshol John írta a következőket:
Meine Lieben, wir sind schon Gottes Kinder, es ist aber noch nicht offenbar geworden, was wir sein werden. Wir wissen aber: wenn es offenbar wird, werden wir ihm gleich sein; denn wir werden ihn sehen, wie er ist. Und ein jeder, der solche Hoffnung auf ihn hat, der reinigt sich, wie auch jener rein ist (1. Johannes 3, 2-3).

Die Botschaft hinsichtlich des Reiches Gottes ist von ihrem Wesen her eine Botschaft der Hoffnung; sowohl im Hinblick auf uns selbst, als auch bezüglich Gottes Schöpfung als Ganzes. Schmerz, Leid und Schrecken, die wir in dieser gegenwärtigen bösen Weltzeit durchmachen, werden glücklicherweise ein Ende haben. Das Böse wird im Reich Gottes keine Zukunft haben (Offenbarung 21, 4). Jesus Christus selbst steht nicht nur für das erste Wort, sondern auch für das letzte. Oder wie wir umgangssprachlich sagen: Er hat das letzte Wort. Deshalb müssen wir uns keine Sorgen darum machen, wie alles enden wird. Wir wissen es. Wir können darauf bauen. Gott wird alles ins rechte Lot bringen, und all jene, die bereit sind, die Gabe demütig zu empfangen, werden darum wissen und dies eines Tages erfahren. Alles ist, wie wir sagen, unter Dach und Fach. Der neue Himmel und die neue Erde werden mit Jesus Christus als ihrem auferstandenen Schöpfer, Herrn und Erlöser kommen. Gottes ursprüngliche Ziele werden vollendet werden. Seine Herrlichkeit wird die ganze Welt mit seinem Licht, seinem Leben, seiner Liebe und vollkommenen Güte erfüllen.

És igazságosak vagyunk igazságosak, és nem becsapjuk, hogy építsünk és éljünk a reményen. Már akkor is részesülhetünk belőle, ha élünk az életünk reményében, hogy Krisztus győzelme az összes gonosz felett, és az erejében, hogy mindent visszavonjon. Amikor cselekedünk az Isten Királyságának abszolút eljövetelének reményében, annak teljes teljességében, ez hatással van mindennapi életünkre, személyes és társadalmi etoszkra. Ez befolyásolja, hogyan kezeljük az ellenségeket, a kísértést, a szenvedést és az üldözést az élő Isten iránti reményünk miatt. Reméljük arra ösztönöz bennünket, hogy másokat is szállítsunk, hogy azok is táplálják azt a reményt, ami nem tér vissza hozzánk, hanem Isten tiszta munkájára. Jézus evangéliuma tehát nem csak egy üzenet, amit bejelent, hanem egy kinyilatkoztatást arról, hogy ki ő és mit tett, és aki reméljük, hogy uralkodása alatt, az ő királyságában, végső céljának megvalósításában. A teljes értékű evangélium magában foglalja a Jézus kétségtelen visszatérését és királyságának befejezését.

Remélem, de nem kiszámítható

Az Isten jövő országának ilyen reménye azonban nem jelenti azt, hogy előre tudjuk megjósolni a biztos és tökéletes véget. Az, hogy Isten hogyan működik ezen a világidő végén, nagyrészt kiszámíthatatlan. Ez azért van, mert a Mindenható bölcsessége messze túlmutat a miénken. Valahányszor akar valamit a nagy irgalmasságából, bármi is legyen, minden időt és helyet figyelembe vesz. Ezt nem értjük. Isten nem tudta megmagyarázni nekünk, még akkor sem, ha azt akarta. De az is igaz, hogy nincs szükségünk további magyarázatokra, ami túlmutat Jézus Krisztus szavaiban és cselekedeteiben. Ugyanaz marad - tegnap, ma és örökké (Hebr 13, 8).

Isten ugyanúgy működik ma, ahogyan Jézus természetében is kiderült. Egy nap ezt visszamenőleg jól látjuk. Minden, amit a Mindenható csinál, egybeesik azzal, amit Jézus földi életéről hallunk és látunk. Egy nap visszanézünk, és azt mondjuk: Ó, igen, most rájöttem, hogy amikor a hármas Isten ezt, vagy úgy tette, úgy cselekedett, mint az ő természete. Munkája egyértelműen tükrözi Jézus kézírását minden szempontból. Tudnom kellett volna. Elképzeltem volna. Meg tudtam volna kitalálni. Ez Jézusra nagyon jellemző; mindent a haláltól a feltámadásig és a felemelkedésig vezet.

Még Jézus földi életében is, amit szokott csinálni és mondani, kiszámíthatatlan volt azokkal, akik vele kapcsolatban voltak. Nehéz volt a tanítványoknak, hogy lépést tartsanak vele. Bár megengedett, hogy visszamenőleg ítéljünk meg, Jézus uralma még mindig teljes lendületben van, és így a visszamenőleges elképzelésünk nem teszi lehetővé számunkra, hogy előre megjósolható előrejelzést tervezzünk (és nem kell). De biztosak lehetünk abban, hogy természetének megfelelően, mint háromszemélyes Isten, Isten megfelel a szent szerelem jellemének.

Jó is megjegyezni, hogy a gonoszság teljesen kiszámíthatatlan és hangulatos, és nem követi a szabályokat. Ez legalább részlegesen teszi ezt. Így a tapasztalatunk, amelyet ebben a földi korban végzünk, és amely a végéhez közeledik, csak ilyen tulajdonságokat hordoz, amennyiben a gonosz egy bizonyos fenntarthatóságot jellemez. De Isten ellensúlyozza a gonosz kaotikus és szeszélyes jelentőségét, és végül a szolgálatába helyezi - mint a kényszermunka. Mert a Mindenható csak azt teszi lehetővé, ami az üdvösségre hagyható, mert végső soron egy új ég és egy új föld teremtésével, Krisztus feltámadás erejének köszönhetően, amely a halált leküzdi, mindent alárendelnek az uralmának.

Unsere Hoffnung stützt sich auf das Wesen Gottes, auf das Gute, was er verfolgt, und nicht darauf, vorhersagen zu können, wie und wann er handelt. Es ist Christi ureigener Erlösung verheissender Sieg, der jenen, die an das künftige Reich Gottes glauben und darauf hoffen, Geduld, Langmut und Beständigkeit, gepaart mit Frieden, schenkt. Das Ende ist nicht einfach so zu haben, und es liegt auch nicht in unserer Hand. Es wird für uns in Christus bereitgehalten, und deshalb brauchen wir uns in diesem, seinem dem Ende entgegengehenden, gegenwärtigen Zeitalter keinerlei Sorgen zu machen. Ja, wir sind manchmal schon betrübt, aber nicht ohne Hoffnung. Ja, wir tragen manchmal Leid, jedoch in der vertrauensvollen Hoffnung, dass unser allmächtiger Gott alles überblickt und nichts geschehen lässt, das nicht in Gänze der Erlösung anheimgestellt werden kann. Im Grunde ist bereits jetzt in Gestalt und Wirken Jesu Christi Erlösung erfahrbar. Alle Tränen werden abgewischt werden (Offenbarung 7, 17; 21, 4).

A királyság Isten ajándéka és munkája

Lesen wir das Neue Testament und parallel dazu, das zu ihm hinführende Alte Testament, so wird deutlich, dass das Reich Gottes sein eigen ist, sein Geschenk und seine Leistung – nicht die unsrige! Abraham wartete auf eine Stadt, deren Baumeister und Schöpfer Gott ist (Hebr 11, 10). Sie gehört in erster Linie dem Fleisch gewordenen, ewigen Sohn Gottes. Jesus betrachtet sie als mein Reich (Johannes 18, 36). Von diesem spricht er als seinem Werk, seiner Leistung. Er führt es herbei; er bewahrt es. Wenn er wiederkehrt, wird er sein Erlösungswerk in vollem Umfang zur Vollendung bringen. Wie könnte es anders sein, wenn er doch der König ist und sein Werk, dem Reich seinen Wesenskern, seine Bedeutung, seine Realität verleiht! Das Reich ist Gottes Werk und sein Geschenk an die Menschheit. Ein Geschenk kann von Natur aus lediglich entgegengenommen werden. Der Empfänger kann es sich weder verdienen noch selbst hervorbringen. Worin besteht also unser Anteil? Selbst diese Wortwahl mutet etwas gewagt an. Wir haben keinen Anteil daran, das Reich Gottes tatsächlich Wirklichkeit werden zu lassen. Aber es wird uns in der Tat zuteil; wir halten Einkehr in sein Reich und erfahren schon jetzt, da wir in der Hoffnung auf seine Vollendung leben, etwas von den Früchten der Herrschaft Christi. Jedoch heisst es im Neuen Testament an keiner Stelle, dass wir das Reich aufbauen, es erschaffen bzw. hervorbringen. Leider greift ein solcher Wortlaut in einigen christlichen Glaubenskreisen mehr und mehr um sich. Eine derartige Fehlinterpretation ist auf besorgniserregende Weise irreführend. Das Reich Gottes ist nicht unser Tun. Wir helfen dem Allmächtigen nicht, peu à peu sein vollkommenes Reich zu verwirklichen. Es sind nicht wir, die, wie auch immer, seine Hoffnung in die Tat umsetzen bzw. die seinen Traum wahr werden lassen!

Ha azt teszik, hogy az emberek valamit csináljanak Istenért azzal, hogy azt sugallják, hogy tőlünk függ, akkor az ilyen motiváció általában rövid idő alatt kimerül, és gyakran kiégéshez vagy csalódáshoz vezet. Krisztus és királyságának ilyen reprezentációjának legveszélyesebb és legveszélyesebb aspektusa az, hogy így Isten kapcsolata velünk teljesen megfordul. A Mindenható tehát tehát attól függ, hogy mi vagyunk. A háttérben elrejtve, a ragaszkodás azt állítja, hogy egyszerűen nem lehet hűségesebb, mint mi vagyunk. A legfőbb szereplőkké válunk Isten ideális idejének megvalósításában. Ezután egyszerűen lehetõvé teszi a birodalmát, majd segít nekünk, amennyire csak lehet, és amennyire saját erõfeszítésünk lehetővé teszi, hogy megvalósítsuk. E karikatúra szerint Isten nem marad valódi szuverenitás vagy kegyelem. Csak a büszkén inspiráló művek igazságossága lehet, vagy csalódáshoz vezethet a keresztény hit lehetséges felhagyásával.

Isten királyságát soha nem szabad ábrázolni, mint ember vagy projekt munkáját, függetlenül attól, hogy melyik motiváció vagy etikai meggyőződés indíthat valakit erre. Az ilyen félreértett megközelítés torzítja az Istennel való kapcsolatunk természetét, és félreérti Krisztus befejezett munkájának nagyságát. Mert ha Isten nem lehet hűbb, mint mi, akkor valóban nincs megváltó kegyelem. Nem tudunk visszaállni az önmegmentési formába; mert nincs remény ebben.

dr. Gary Deddo


pdfIsten királysága (3 rész)