Isten kapcsolata népével

410 Isten kapcsolata népévelAz ókori törzsi társadalmakban, amikor egy férfi gyermeket szeretett volna örökbe fogadni, egy egyszerű szertartás során a következő szavakat mondta: „Apja leszek neki, ő pedig a fiam. „A házasságkötéskor hasonló mondat hangzott el: „Ő a feleségem, én pedig a férje”. Tanúk jelenlétében feljelentették és ezekkel a szavakkal hivatalosan is hitelesítették kapcsolatukat.

Mint egy családban

Amikor Isten kifejezni akarta kapcsolatát az ókori Izraellel, néha hasonló szavakat használt: "Én vagyok Izrael atyja, és Efraim az elsőszülött fiam" (Jeremiás 3 Kor.1,9). Olyan szavakat használt, amelyek egy kapcsolatot jellemeznek – mint a szülők és a gyerekek. Isten a házasságot is használja a kapcsolat leírására: "Aki teremtett, az a férjed... magához hívott, mint nőt" (Ézsaiás 5.4,5-6). „Örökké eljegyezlek téged” (Hóseás 2,21).

Sokkal gyakrabban fogalmazzák meg a kapcsolatot a következőképpen: „Te leszel az én népem, én pedig a te Istened leszek.” Az ókori Izraelben a „nép” szó azt jelentette, hogy erős kapcsolat volt közöttük. Amikor Ruth azt mondta Naominak: „A te néped az én népem” (Rut 1,16), megígérte, hogy új és tartós kapcsolatba lép. Kijelentette, hova tartozik most. Megerősítés a kétség idején Amikor Isten azt mondja: „Te vagy az én népem”, Ő (Ruthhoz hasonlóan) jobban hangsúlyozza a kapcsolatot, mint az összetartozást. "Ragaszkodok hozzád, olyan vagy nekem, mint a család." Isten sokszor mondja ezt a próféták könyvében, mint az összes korábbi írásban együttvéve.

Miért ismétlődik ez gyakran? Ez azért volt, mert Izrael nem volt hűséges, ami megkérdőjelezte a kapcsolatot. Izrael figyelmen kívül hagyta az Istennel kötött szövetségét és imádta más isteneket. Ezért engedte Isten, hogy Assiria északi törzseit meghódítsák, és az emberek elhagyva. Az Ószövetségi próféták többsége röviddel a Júda nemzetének meghódítása előtt élt, és a babiloniak által a rabszolgaságba való átjutást.

Az emberek csodálkoztak. Véget ért? Isten elhagyott minket? A próféták bizalommal ismételték: Nem, Isten nem hagyott el minket. Még mindig az ő népe vagyunk, és ő még mindig a mi Istenünk. A próféták megjövendölték a nemzeti helyreállítást: az emberek visszatérnek a földjükre, és ami a legfontosabb, visszatérnek Istenhez. Gyakran használják a jövő időt: „Ők lesznek az én népem, én pedig az ő Istenük”. Isten nem vetette ki őket; helyre fogja állítani a kapcsolatot. Ő ezt meghozza, és jobb lesz, mint volt.

Ézsaiás próféta üzenete

„Gyermekeket neveltem és gondoztam, és ők boldogultak általam, de hátat fordítottak nekem” – mondja Isten Ésaiáson keresztül. „Elfordultak az Úrtól, megvetették Izrael Szentjét, és megtagadták őt.” (Ézsaiás) 1,2 & 4; Új élet). Ennek eredményeként az emberek fogságba kerültek. „Ezért népemnek el kell mennie, mert értelmetlen” (Ézsaiás 5,13; Új élet).

Úgy tűnt, vége a kapcsolatnak. „Kiűzted népedet, Jákób házát” – olvassuk Ézsaiásnál 2,6. Ez azonban nem volt örökké: "Ne félj, népem, amely Sionban lakozol... Mert már csak egy kevés idő van hátra, és kegyetlenségem véget ér" (10,24-25). "Izrael, nem felejtelek el!"4,21). „Mert az Úr megvigasztalta népét, és megszánja nyomorultjait” (4Móz9,13).

A próféták hatalmas hazatelepülésről beszéltek: „Mert az Úr megkönyörül Jákobon, és még egyszer kiválasztja Izraelt, és elhelyezi őket az ő földjükön” (1Móz.4,1). „Északnak azt akarom mondani: Adj!, délnek pedig: Ne fogd vissza magad! Hozd el fiaimat messziről, és leányaimat a föld széléről.” (4Móz3,6). „Népem békés réteken, biztonságos hajlékokban és büszke nyugalomban fog lakni” (Lev2,18). "Az Úr Isten letörli a könnyet minden arcról... Abban az időben azt mondják: Íme a mi Istenünk, akiben reméltük, hogy megsegít minket" (2 Kor.5,8-9). Isten pedig így szólt hozzájuk: „Ti az én népem vagytok” (5Móz1,16). „Ti vagytok az én népem, fiaim, akik nem hamisak” (6Móz3,8).

Van egy jó hír, nemcsak Izraelnek, hanem minden embernek: „Idegenek csatlakoznak hozzájuk, és Jákob házához csatlakoznak” (1.4,1). „Senki se mondja idegen, aki az Úrhoz fordult: Az Úr elválaszt engem népétől” (5Móz.6,3). „A Seregek Ura bőséges ételt készít minden népnek ezen a hegyen” (2Kor5,6). Azt mondják majd: „Ez az Úr... örvendjünk és örvendjünk üdvösségének” (2 Kor.5,9).

Jeremiás próféta üzenete

Jeremiás összefűzi a családi képeket: „Azt gondoltam: Hogyan akarlak úgy tartani, mintha a fiam lennél, és ezt a drága országot neked ajándékoznád... Arra gondoltam, hogy majd „Kedves Atyám”-nak hívsz, és nem hagylak el. De Izráel háza nem volt hű hozzám, mint ahogy az asszony sem a szeretője miatt, így szól az Úr." (Jeremiás) 3,19-20). „Nem tartották be a szövetségemet, pedig én voltam az uruk [férjük]” (Lev1,32). Kezdetben Jeremiás megjövendölte, hogy a kapcsolatnak vége: „Nem az Úré! Megvetnek engem, azt mondja az Úr, Izrael háza és Júda háza."5,10-11). "Megbüntettem Izraelt házasságtöréséért, elbocsátottam, és válólevelet adtam neki."3,8). Ez azonban nem végleges elutasítás. „Efraim nem az én kedves fiam és nem az én drága gyermekem? Mert akárhányszor fenyegetem is, emlékeznem kell rá; ezért megszakad a szívem, hogy könyörüljek rajta – mondja az Úr” (3Móz1,20). „Meddig tévedsz el, hitehagyott lányom?” (Lev1,22). Megígérte, hogy helyreállítja őket: „Minden országból összegyűjtöm nyájam maradékát, ahová elűztem őket” (2 Kor.3,3). „Eljön az idő, azt mondja az Úr, amikor megfordítom népem, Izrael és Júda sorsát, így szól az Úr” (30,3). „Íme, kihozom őket az északi országból, és összegyűjtöm őket a föld határairól” (Lev.1,8). „Megbocsátom nekik vétkeiket, és soha nem emlékezem meg bűneikről” (3Móz1,34). „Izrael és Júda nem lesznek özvegyek, akiket elhagy az ő Istenük, a Seregek Ura” (5Móz.1,5). A legfontosabb az, hogy Isten megváltoztatja őket, hogy hűségesek legyenek: "Térjetek vissza, visszaeső gyermekek, és meggyógyítalak benneteket engedetlenségetekből" (3,22). „Szívet adok nekik, hogy megismerjenek engem, hogy én vagyok az Úr” (2 Kor4,7).

„Szívükbe adom törvényemet, és az ő elméjükbe írom” (3Móz1,33). „Egy gondolatot és egy magatartást adok nekik, és szívükbe helyezem tőlem való félelmet, hogy el ne távozzanak tőlem” (Lev.2,39-40). Isten megígéri kapcsolatuk megújítását, ami azt jelenti, hogy új szövetséget kötnek velük: „Ők lesznek az én népem, és én leszek az ő Istenük” (2 Kor.4,7; 30,22; 31,33; 32,38). „Én leszek Izráel minden nemzetségének Istene, és ők az én népem lesznek” (3Móz1,1). „Új szövetséget kötök Izrael házával és Júda házával” (3Móz1,31). „Örök szövetséget kötök velük, hogy jót teszek velük” (Lev2,40).

Jeremiás látta, hogy a pogányok is részesei lesznek: „Minden gonosz felebarátommal szemben, akik érintik azt az örökséget, amelyet népemnek, Izráelnek adtam: íme, kiirtom őket földjükről, és kiirtom Júda házát. közöttük. …És meglesz, amikor megtanulják népemtől, hogy az én nevemre esküdjenek: Él az Úr! ...hogy népem között lakjanak” (1Móz2,14-16.).

Ezékiel prófétának hasonló üzenete van

Ezékiel próféta is házasságként írja le Isten kapcsolatát Izraellel: „És elmentem melletted, rád néztem, és íme, itt volt az ideje, hogy udvaroljak. Rád terítettem a köpenyt, és betakartam a meztelenségedet. És megesküdtem neked, és szövetséget kötöttem veled, azt mondja az Úr Isten, hogy az enyém leszel” (Ezékiel 1 Kor.6,8). Egy másik hasonlattal Isten pásztorként írja le magát: „Ahogyan a pásztor keresi a juhait, amikor azok eltévednek a nyájától, én is megkeresem juhaimat, és kimentem őket minden helyről, ahová szétszóródtak” (3Móz.4,12-13). E hasonlat szerint módosítja a kapcsolatra vonatkozó szavakat: "Te leszel az én nyájam, legelőm nyája, és én leszek a te Istened" (Lev.4,31). Azt jósolja, hogy az emberek visszatérnek a száműzetésből, és Isten megváltoztatja szívüket: „Más szívet adok nekik, új lelket adok beléjük, és kiveszem testükből a kőszívet, és adok nekik hússzívű, hogy az én parancsolataim szerint járjatok, parancsaimat megtartsátok, és azokat teljesítsétek. És ők az én népem lesznek, én pedig az ő Istenük leszek." (11,19-20). A kapcsolatot szövetségként is leírják: "De megemlékezem a szövetségemről, amelyet ifjúkorodban kötöttem veled, és örök szövetséget kötök veled" (1 Kor.6,60). Ő is közöttük fog lakni: „Köztük lakom, Istenük leszek, ők pedig az én népem lesznek” (Lev.7,27). „Itt lakom az izraeliták között örökké. És Izrael háza többé nem gyalázza meg szent nevemet” (4Móz3,7).

A kis próféták üzenete

Hóseás próféta is leírja a kapcsolat megszakadását: "Te nem vagy az én népem, így én sem akarok a tiéd lenni" (Hóseás 1,9). A házasságra szokásos szavak helyett a válásra utaló szavakat használja: „Ő nem a feleségem és én nem vagyok a férje!” (2,4). De ahogyan Ézsaiásnál és Jeremiásnál történt, ez túlzás. Hóseás gyorsan hozzáteszi, hogy a kapcsolatnak még nincs vége: "Akkor, azt mondja az Úr, "férjemnek" fogsz hívni... eljegyezlek neked örökkön-örökké" (2,18 és 21). „Könyörülök Lo-Ruhamán [a nem szeretett], és azt mondom Lo-Amminak [nem az én népemnek]: „Te vagy az én népem”, és azt mondják: „Te vagy az én Istenem”.2,25). „Újra meggyógyítom hitehagyásukat; Szívesen szeretem őt; mert elfordul tőlük haragom” (1Kor4,5).

Jóel próféta is hasonló szavakat talál: „Akkor az Úr féltékeny lesz az ő földjén, és megkíméli népét” (Joel 2,18). "Népem többé nem szégyellheti magát" (2,26). Ámos próféta is ezt írja: „Elfordítom népem, Izráel fogságába” (Am 9,14).

„Ismét megkönyörül rajtunk” – írja Mikeás próféta. „Hű leszel Jákobhoz, és könyörülsz Ábrahám iránt, ahogyan megesküdtél régi atyáinknak” (Mic) 7,19-20). Zakariás próféta jó összefoglalást ad: „Örülj és örülj, Sion leánya! Mert íme, eljövök, és veletek lakom, azt mondja az Úr” (Zakariás 2,14). „Íme, megváltom népemet keletről és nyugatról, és hazahozom őket, hogy Jeruzsálemben lakjanak. És ők lesznek az én népem, én pedig Istenük leszek hűségben és igazságban."8,7-8.).

Az Ószövetség utolsó könyvében Malakiás próféta ezt írja: „Az enyémek lesznek, azt mondja a Seregek Ura, azon a napon, amelyet alkotok, és úgy könyörülök rajtuk, mint az ember a fián, aki szolgál” (Mal 3,17).

Michael Morrison


pdfIsten kapcsolata népével