Igazi identitásunk

Az 222 az igazi identitásunk Manapság gyakran előfordul, hogy meg kell neveznie magát, hogy fontos és fontos legyen mások és önmaga számára. Úgy tűnik, mintha az emberek telhetetlen identitás- és értelmezési törekvésekre törekszenek. De Jézus már mondta: "Aki megtalálja az életét, elveszíti azt; és aki elveszíti az életemet kedvéért, meg fogja találni ” (Máté 10, 39). Egyházként megtanultuk ezt az igazságot. 2009 óta nevezünk minket Grace Communion International-nek, és ez a név valódi identitásunkra utal, amely Jézusban alapul, nem pedig bennünk. Vessünk közelebbről ezt a nevet, és derítsük ki, mi rejlik benne.

kegyelem (Kegyelem)

A kegyelem az első szó a nevünkben, mert a legjobban leírja az egyéni és megosztott útunkat Jézus Krisztusban a Szentlélek által. "Inkább úgy gondoljuk, hogy az Úr Jézus kegyelmével megszabadulunk, ahogy ők is" (ApCsel 15, 11). "Anélkül, hogy igazságosak lennénk az ő kegyelméből a megváltáson keresztül Jézus Krisztuson keresztül" (Róma 3:24). Egyedül kegyelem révén Isten hagy minket (Krisztuson keresztül) részesedése a saját igazságában. A Biblia folyamatosan tanítja nekünk, hogy a hit üzenete Isten kegyelmére vonatkozó üzenet (lásd ApCsel 14: 3; 20, 24; 20, 32).

Isten kapcsolatának alapja az emberrel mindig kegyelem és igazság volt. Míg a törvény ezeknek az értékeknek a kifejeződése volt, Isten kegyelme maga is teljes kifejezést talált Jézus Krisztuson keresztül. Isten kegyelmével csak Jézus Krisztus megmentette, és nem a törvény betartásával. A törvény, amellyel minden ember átkozott, nem Isten utolsó szava számunkra. Az utolsó szó számunkra Jézus. Ő az Isten kegyelmének és igazságának tökéletes és személyes kinyilatkoztatása, amelyet szabadon adott az emberiségnek.
A törvény szerinti elítélés indokolt és igazságos. Nem érjük el magunktól a törvényes magatartást, mert Isten nem saját törvényeinek és törvényességeinek foglya. Isten bennünk az isteni szabadságban cselekszik az akaratának megfelelően.

Az akaratát a kegyelem és a megváltás határozza meg. Pál apostol a következőket írta: «Nem dobom el Isten kegyelmét; mert ha az igazság a törvényen keresztül jön, Krisztus hiába halt meg ” (Galátusok 2:21). Pál Isten kegyelmét az egyetlen alternatívaként írja le, amelyet nem akar eldobni. A kegyelem nem olyan dolog, amelyet meg lehet mérni, mérni és kezelni. A kegyelem Isten élő jósága, amelyen keresztül követi az emberi szívet és elmét, és mindkettőt megváltoztatja.

Pál a római egyházhoz intézett levelében azt írja, hogy az egyetlen dolog, amelyet saját erőfeszítéseinkkel próbálunk elérni, a bűnbér, nevezetesen maga a halál. De van egy különösen jó is, mert "Isten ajándéka örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban". (Róma 6:24). Jézus Isten kegyelme. Isten megváltását engedték el minden ember számára.

közösség (Közösség)

A közösség a második szó a nevünkben, mert valódi kapcsolatunk van az Atyával a Fiú révén, a Szentlélekkel való közösségben. Krisztusban valódi közösségünk van Istennel és egymással. James Torrance így fogalmazta meg: "A Hármas Isten olyan közösséget hoz létre, amelyben valódi emberek vagyunk, csak akkor, ha az ő identitásukat vele és más emberekkel való közösségben találtuk meg."

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek tökéletes közösségben vannak, és Jézus imádkozott, hogy tanítványai megosztják ezt a kapcsolatot, és hogy tükrözzék ezt a világban. (János 14:20; 17, 23). John apostol ezt a közösséget mélyen gyökerező szerelmének írja le. John ezt a mély szeretetet az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel való örök közösségként írja le. Az igaz kapcsolat azt jelenti, hogy Krisztussal való közösségben élünk az Atya szeretetében a Szentlélek által (1 János 4: 8).

Gyakran azt mondják, hogy kereszténynek lenni személyes kapcsolat Jézussal. A Biblia számos analógiát használ ennek a kapcsolatnak a leírására. Az egyik a mester és a rabszolga kapcsolatáról beszél. Ebből következik, hogy tisztelnünk kell és követnünk Urunkat, Jézus Krisztust. Jézus tovább mondta követõinek: «Mostantól nem azt mondom, hogy szolgák vagytok; mert a szolga nem tudja, mit csinál a gazda. De mondtam, hogy barátok vagytok; mert mindent, amit az apámtól hallottam, közöltem veled » (János 15:15). Egy másik kép az apa és gyermekei kapcsolatáról szól (János 1, 12-13). Jézus még a vőlegény és menyasszonyának a képét is használja, amely már megtalálható az Ószövetségben (Máté 9:15) és Pál írja a férj és a feleség kapcsolatáról (Efézusbeliek 5). Valójában a hébereknek szóló levél kijelenti, hogy mi keresztényekként Jézus testvérei vagyunk (Zsidók 2:11). Mindezen képek (Szolga, barát, gyermek, házastárs, nővér, testvér) tartalmaz egy mély, pozitív, személyes közösség ötletét egymással. De ezek mind csak képek. Hármas Istenünk a kapcsolat és a közösség forrása és igazsága. Ez egy olyan közösség, amelyet kedvesen nagylelkűen oszt meg velünk.

Jézus imádkozott, hogy örökké vele lehessünk, és örüljünk ennek a jóságnak (János 17:24). Ebben az ima meghívta minket, hogy éljünk a közösség részeként egymással és az Atyával. Amikor Jézus felszállt a mennybe, bevitt minket, barátait, az Atya és a Szentlélek közösségébe. Pál azt mondja, hogy van egy út a Szent Szellemen keresztül, amelyen keresztül ülünk Krisztus mellett és az Atya jelenlétében (Efézus 2, 6). Már megtapasztalhatjuk ezt az Istennel való közösséget, még akkor is, ha ennek a kapcsolatnak a teljessége csak akkor válik láthatóvá, amikor Krisztus visszatér és uralkodása megalapozza. Ezért van a közösség a hitközösségünk nélkülözhetetlen része. Identitásunk most és örökké Krisztusban és abban a közösségben alapul, amelyben Isten megoszt minket, mint Atya, Fiú és Szentlélek.

nemzetközileg (Nemzetközi)

A nemzetközi név a harmadik szó a mi nevünkben, mert egyházunk nagyon nemzetközi közösség. Különböző kulturális, nyelvi és nemzeti határokon túli embereket érünk el. Annak ellenére, hogy statisztikailag kis közösség vagyunk, minden amerikai államban vannak közösségek, valamint Kanada, Mexikó, Karib-térség, Dél-Amerika, Európa, Ázsia, Ausztrália, Afrika és a Csendes-óceáni szigetek. Több mint 50.000-tag van több mint 70-országban, amelyek több mint 900 közösségben találtak otthont.

Isten együtt hozott minket ebben a nemzetközi közösségben. Áldás, hogy elég nagyok vagyunk ahhoz, hogy együtt dolgozzunk, és mégis elég kicsi ahhoz, hogy személyesen személyesek legyünk. A közösségünkben a barátságok folyamatosan épülnek a nemzeti és kulturális határokon, amelyek ma gyakran megosztják, építik és ápolják világunkat. Ez minden bizonnyal Isten kegyelmének jele!

Templomként fontos számunkra, hogy éljünk és továbbítsunk az evangéliumot, amit Isten a szívünkbe helyezett. Még az Isten kegyelmének és szeretetének gazdagságának megtapasztalása is arra ösztönöz bennünket, hogy átadjuk a jó híreket másoknak. Azt akarjuk, hogy mások kapcsolatba kerüljenek Jézus Krisztussal és megosszák az örömöt. Nem tarthatjuk titokban az evangéliumot, mert azt akarjuk, hogy mindenki a világon megtapasztalja Isten kegyelmét és részese legyen a háromszemélyes közösségnek. Ez az üzenet, amit Isten adott nekünk, hogy megosszuk a világot.

Joseph Tkach