Jézus feltámadt, életben van

603 Jézus feltámadt, életben vanA kezdetektől fogva az Isten akarata az volt, hogy az ember válassza ki a fát, amelynek gyümölcse életet ad neki. Isten a Szentlélek által akarta egyesülni az ember szellemével. Ádám és Éva elutasították az Istennel folytatott életet, mert hitték a Sátán hazugságát anélkül, hogy jobb életük lenne Isten igazsága nélkül. Mint Ádám leszármazottai, tőle örököltük a bűn bűntudatát. Istennel való személyes kapcsolat nélkül szellemileg halottként születünk, és bűnünk miatt életünk végén kell meghalnunk. A jó és a rossz ismerete vezet minket az Istentől való függetlenség igazságos útjára, és halált eredményez. Ha hagyjuk, hogy a Szent Szellem vezet minket, felismerjük saját bűntudatunkat és bűnös természetünket. Ennek eredményeként segítségre van szükségünk. Ez a következő lépés előfeltétele:

„Fia halála által megbékéltünk Istennel, amikor még az ellenségei voltunk” (Római levél) 5,10 Új Élet Biblia). Jézus halálával megbékéltetett minket Istennel. Sok keresztény megáll ennél a ténynél. Nehezen élnek Krisztushoz hasonló életet, mert nem értik a vers második részét:

„Akkor még inkább, most, hogy barátai lettünk, Krisztus élete által üdvözülünk” (Róma levél) 5,10 Új Élet Biblia). Mit jelent Krisztus élete által üdvözülni? Bárki, aki Krisztushoz tartozik, keresztre feszítették, vele együtt meghalt és eltemették, és többé nem tehet semmit önszántából. Krisztus feltámadt a halálból, hogy életet adjon azoknak, akik vele együtt haltak meg. Ha üdvösségedért éppúgy követeled Jézus életét, mint a megbékélésért, akkor Jézus új életre támadt benned. Jézus hite által, amellyel egyetértesz, Jézus benned éli életét. Új lelki életet kaptak általa. Örök élet! Jézus tanítványai nem tudták megérteni ezt a lelki dimenziót pünkösd előtt, amikor a Szentlélek még nem volt a tanítványokban.

Jézus él!

Három nap telt el azóta, hogy Jézust elítélték, keresztre feszítették és eltemették. Két tanítványa egy Emmaus nevű faluba sétált: „Elbeszélgettek egymással ezekről a történetekről. És lőn, amint beszélgettek és kérdezgették egymást, maga Jézus közeledett és elment velük. De a szemük nem ismeri fel őt” (Lukács 24,15-16.).

Nem számítottak arra, hogy látják Jézust az utcán, mert azt hitték, hogy Jézus meghalt! Ezért nem hitték el a nők hírét, hogy él. Jézus tanítványai azt gondolták: Ezek hülye tündérmesék! „Jézus így szólt hozzájuk: Miféle dolgok ezek, amelyekről útközben tárgyaltok egymással? Ott szomorúan megálltak” (Lukács 24,17). Ez egy olyan személy szimbóluma, akivel a feltámadott még nem találkozott. Szomorú kereszténység ez.

„Egyikük, Kleofás nevű válaszolt, és így szólt hozzá: Te vagy az egyetlen az idegenek között Jeruzsálemben, aki nem tudja, mi történt ott manapság? És ő (Jézus) így szólt hozzájuk: Mi van hát? (Lukács 24,18-19). Jézus volt a főszereplő, és úgy tesz, mintha tanácstalan lenne, hogy elmagyarázhassák neki:
„De ők ezt mondták neki: A názáreti Jézusról, aki próféta volt, hatalmas tettben és beszédben Isten és az egész nép előtt; ahogy főpapjaink és elöljáróink halálbüntetésre adták és keresztre feszítették. De reméltük, hogy ő fogja megváltani Izraelt. És mindenekelőtt ma van a harmadik nap, amikor ez megtörtént” (Lukács 24,19-21). Jézus tanítványai múlt időben beszéltek. Remélték, hogy Jézus megmenti Izraelt. Eltemették ezt a reményt, miután tanúi voltak Jézus halálának, és nem hittek feltámadásában.

Melyik időben tapasztalja meg Jézust? Csak történelmi alak, aki körülbelül 2000 évvel ezelőtt élt és halt meg? Hogyan tapasztalja meg ma Jézust? Életének minden pillanatában megtapasztalja? Vagy abban a tudatosságban él, hogy halálán megbékél téged Istennel, és elfelejti annak a célját, hogy miért felemelkedett Jézus?
Jézus így válaszolt a két tanítványnak: „Nem kellett a Krisztusnak elszenvednie ezt, és bemennie az ő dicsőségébe? És ő (Jézus) Mózessel és az összes prófétával kezdte, és elmagyarázta nekik, mi van róla az összes írásban” (Lk 24,26-27). Fogalmuk sem volt arról, amit Isten előre mondott a Messiásról a Szentírásban.

„Az történt, amikor asztalhoz ült velük, elvette a kenyeret, megköszönte, megtörte és odaadta nekik. Kinyílt a szemük, és felismerték őt. És eltűnt közülük” (Lk 24,30-31). Felismerték, mit mond nekik Jézus, és hittek a szavaiban, hogy ő az élet kenyere.
Máshol ezt olvassuk: „Mert ez az Isten kenyere, amely a mennyből jön, és életet ad a világnak. Így szóltak hozzá: Uram, add nekünk mindig ezt a kenyeret. Jézus azonban ezt mondta nekik: Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem éhezik; és aki hisz énbennem, nem szomjazik meg soha.” (Johannes 6,33-35.).

Ez történik, amikor valóban találkozik Jézussal, mint a feltámadott. Egyfajta életet fogsz megtapasztalni és élvezni, ahogyan azt maguk a tanítványok is megtapasztalták: "Azt mondták egymásnak: Nem azért égett bennünk a szívünk, mert beszélt hozzánk az úton, és felnyitotta nekünk az Írásokat?" (Lukács 24,32). Amikor találkozol Jézussal az életedben, a szíved lángolni kezd. Jézus jelenlétében lenni élet! Jézus, aki ott van és él, örömet okoz vele. Tanítványai ezt együtt tanulták meg valamivel később: "De mivel nem hitték el örömükben, és elcsodálkoztak" (Lk 24,41). Minek örültek? A feltámadott Jézusról!
Hogyan jellemezte később Péter ezt az örömöt? «Nem láttad őt, és mégis szereted; és most hiszel benne, bár nem látod; de kimondhatatlan és dicsőséges örömmel fogtok örvendezni, ha eléritek hitetek célját, nevezetesen a lelkek boldogságát »(1. Peter 1,8-9). Péter ezt a kimondhatatlan és dicsőséges örömet élte át, amikor találkozott a feltámadt Jézussal.

„De ő, Jézus ezt mondta nekik: Ezek az én szavaim, amelyeket mondtam nektek, amikor még veletek voltam: Mindennek be kell teljesednie, ami meg van írva rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban. Aztán megértette velük, hogy megértették az Írásokat” (Lukács 24,44-45). Mi volt a gond? A te megértésed volt a probléma!
„Amikor feltámadt a halálból, tanítványai emlékeztek rá, hogy ezt mondta, és hittek az írásoknak és az igének, amelyet Jézus mondott.” (János) 2,22). Jézus tanítványai nemcsak a Szentírás szavait hitték el, hanem azt is, amit Jézus mondott nekik. Rájöttek, hogy az Ószövetségi Biblia a jövő árnyéka. Jézus a Szentírás valódi tartalma és valósága. Jézus szavai új megértést és örömet adtak nekik.

A tanítványok kiküldése

Amikor Jézus még élt, kiküldte tanítványait prédikálni. Milyen üzenetet hirdettek az embereknek? "Kimentek és prédikáltak, hogy meg kell térni a bűnbánatot, és sok démont űzni, sok beteget megkentek olajjal és meggyógyítottak." (Márk 6,12-13). A tanítványok prédikáltak az embereknek, hogy térjenek meg. Az embereknek el kellene fordulniuk régi gondolkodásmódjuktól? Igen! De vajon elég-e ez, amikor az emberek bűnbánatot tartanak, és nem tudnak mást? Nem, ez nem elég! Miért nem beszéltek az embereknek a bűnök bocsánatáról? Mert semmit sem tudtak Isten Jézus Krisztus általi kiengesztelődéséről.

«Azután megnyitotta őket, hogy megértsék, hogy értik az írásokat, és így szólt hozzájuk: Meg van írva, hogy Krisztus szenvedni fog, és harmadnapon feltámad a halálból; és hogy a megtérést hirdetik az ő nevében a bűnök bocsánatára minden nép között” (Lk 24,45-47). Az élő Jézussal való találkozás révén a tanítványok a Feltámadt új megértését és új üzenetet kaptak, az Istennel való kiengesztelődést minden ember számára.
"Tudd meg, hogy nem romlandó ezüstön vagy arannyal váltottál meg az atyák útja szerinti hiábavaló járásodból, hanem Krisztusnak, mint egy ártatlan és szeplőtelen Báránynak, drága vérén."1. Peter 1,18-19.).

Péter, aki megpróbálta elkerülni a Kálvária vérontását, leírta ezeket a szavakat. Nem kereshet vagy vásárol megváltást. Isten fia halála révén megbékélést adott Istennek. Ez az Istennel való örök élet előfeltétele.

„Akkor Jézus ismét így szólt hozzájuk: Békesség veletek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én titeket. És amikor ezt mondta, rájuk fújt, és így szólt hozzájuk: Vegyétek a Szentlelket! (János 20,21:22).

Isten élet leheletét fújta Ádám orrába az édenkertben, és így lett belőle élőlény. "Ahogy meg van írva: Az első emberből, Ádámból élőlénnyé lett, az utolsó Ádámból pedig lélek lett, aki életet ad."1. Korinthus 15,45).

A Szentlélek Jézus Krisztus hitén keresztül életet teremt azoknak az embereknek, akik szellemi halálban születtek. Jézus tanítványai abban az időben még nem voltak lelkileg életben.

«Amikor velük volt a vacsorán, megparancsolta nekik, hogy ne hagyják el Jeruzsálemet, hanem várjanak az Atya ígéretére, amelyet ti - így mondta - tőlem hallottatok; mert János vízzel keresztelt, ti pedig nem sokára ezekben a napokban fogtok megkeresztelkedni Szentlélekkel.” (Apostolok cselekedetei 1,4-5.).
Jézus tanítványait meg kellene keresztelni a Szentlélekkel Pünkösdkor. Ez az újjászületés és a lelki haláltól való feltámadás, és ez az oka annak, hogy a második Ádám, Jézus jött a világba, hogy ezt megvalósítsa.
Hogyan és mikor született újjá Péter? „Áldott legyen az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki nagy irgalmasságával újjászületett minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által.”1. Peter 1,3). Péter újjászületett Jézus Krisztus feltámadása által.

Jézus azért jött a világba, hogy életre keltse az embereket. Jézus halála révén összeegyeztette az emberiséget Istennel, és testét feláldozta értünk. Isten új életet adott nekünk, hogy bennünk élhessen. A pünkösdkor Jézus a Szentlélek révén jött azok szívébe, akik hitték Jézus szavait. A Szentlélek bizonyságtételén keresztül tudják, hogy ő bennük él. Lelkileg életre keltette! Ő adja az életét, Isten életét, örök életét.
„Ha pedig annak lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halálból, aki feltámasztotta Krisztust a halálból, a ti halandó testeteket is megeleveníti bennetek lakozó szelleme által.” (Róm. 8,11). Jézus is megadja neked a megbízást: Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én titeket (János 1 szerint7,18).

Hogyan meríthetünk erőt a végtelen életforrásból? Jézus feltámadt, hogy benned él és dolgozzon. Milyen felhatalmazást ad és ad neki? Feljogosít Jézusnak arra, hogy uralja elméjét, érzéseit, gondolatait, akaratát, teljes vagyonát, idejét, tevékenységeit és egész lényét? Emberi lényeid képesek lesznek megmondani viselkedése és viselkedése alapján.

«Higgyétek el, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem; ha nem, higgy a tettekért. Bizony, bizony mondom néktek: Aki hisz énbennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, amelyeket én cselekszem, és nagyobb dolgokat cselekszik ezeknél; mert én az Atyához megyek »(János 14,11-12.).

Hagyja, hogy Isten Szelleme alázatosan elismerje, hogy te vagy az, aki önmagával semmit sem tud tenni. Tegyen tudást és bizalmat, hogy Jézus, aki benned él, bármit meg tud tenni és meg fog tenni veled. Mondja el Jézusnak mindent, mindig, mit tegyen veled az akarata szerint, szavakkal és cselekedetekkel.
Dávid feltette magának a kérdést: „Mi az az ember, akinek emlékeznie kell rá, és milyen gyermeke annak, aki törődik vele? Egy kicsit alacsonyabbra tetted őt Istennél, tisztességgel és dicsőséggel koronáztad meg” (Zsoltár 8,5-6). Ez az emberi lény ártatlanságában, normális állapotában. A kereszténység minden ember normális állapota.

Még egyszer köszönöm Istennek az a tény, hogy ő benned él, és hogy megengedi neki, hogy teljesítsen téged. Hála köszönhetően ez a fontos tény benned alakul.

készítette: Pablo Nauer