A Szentlélek istenisége

A kereszténység hagyományosan azt tanította, hogy a Szent Szellem a harmadik személy vagy az istenség hypostázisa. Néhányan azonban azt tanították, hogy a Szentlélek személytelen, Isten által használt erő. Isten a Szentlélek, vagy csak Isten ereje? Vizsgáljuk meg a bibliai tanításokat.

1. A Szentlélek istensége

Bevezetés: A szentírások ismételten beszélnek a Szentlélekről, az úgynevezett Isten Lelke és Jézus Krisztus Lelke. A Szentírás azt jelzi, hogy a Szentlélek azonos az Atyával és a Fiúval. Isten tulajdonságai a Szentléleknek tulajdoníthatók, Istennel egyenértékűek, és csak olyan munkát végeznek, amit csak Isten tehet.

A. Isten tulajdonságai

Szentség: A Biblia több mint 90 helyen „Szentléleknek” nevezi Isten Lelkét. A szentség az elme alapvető tulajdonsága. A Lélek annyira szent, hogy a Szentlélek káromlása nem bocsátható meg, bár Jézus káromlása megbocsátható (Máté 11,32). A Szellem szidalma éppoly bűn, mint Isten Fiának lábbal tiporása (Zsid 10,29). Ez azt jelzi, hogy a szellem eredendően szent, szent természetű, nem pedig kijelölt vagy másodlagos szentség, mint amilyen a templomnak volt. A szellem is rendelkezik Isten végtelen tulajdonságaival: korlátlan időben, térben, hatalomban és tudásban.
Örökkévalóság: A Szentlélek, a Vigasztaló (segítség) örökké velünk lesz (Jn 14,16). A lélek örök (Zsid 9,14).
Mindenütt jelenlévő: Dávid, Isten nagyságát dicsérve, megkérdezte: "Hová menjek a lelked elől, és hová meneküljek az arcod elől?" Amikor felmegyek a mennybe, ott vagy” (Zsoltárok 139,7-8.). Isten szelleme, amelyet Dávid Isten jelenlétének szinonimájaként használ, a mennyben és a halottaknál van (a Sheolban, 8. vers), keleten és nyugaton (9. vers). valakire kiöntik, hogy betölti az embert, vagy leszáll – de anélkül, hogy jelezné, hogy a szellem eltávozott a helyéről, vagy egy másik helyet adott fel. Thomas Oden kijelenti, hogy "az ilyen kijelentések a mindenütt jelenvalóság és az örökkévalóság előfeltevésén alapulnak, olyan tulajdonságokon, amelyeket helyesen csak Istennek tulajdonítanak".
Mindenhatóság: Isten cselekedetei, mint pl B. A teremtést is a Szentléleknek tulajdonítják (Jób 33,4; 10. zsoltár4,30). Jézus Krisztus csodáit „a Lélek” vitte véghez (Máté 12,28). Pál missziós szolgálatában az a munka, amelyet „Krisztus végzett, Isten Lelkének ereje által valósult meg”.
Mindentudás: „A Lélek mindent megvizsgál, még az istenség mélységeit is” – írta Pál.1. korinthusiak 2,10). Isten Lelke „ismeri Isten dolgait” (11. vers). A Lélek tehát mindent tud, és mindenre képes tanítani (János 14,26).

A szentség, az örökkévalóság, mindenhatóság, mindenhatóság és mindentudás az Isten lényének attribútumai, vagyis az isteni létezés lényegére jellemzőek. A Szentlélek rendelkezik Isten lényeges tulajdonságaival.

B. Isten egyenlő

„Háromegy” kifejezések: Több szentírás írja le az Atyát, a Fiút és a Szentlelket egyenlő félként. Pál a lelki ajándékokról szóló vitában nyelvtanilag párhuzamos kijelentésekkel írja le a Lelket, az Urat és Istent (1. Korinthus 12,4-6). Pál három részből álló imával fejezi be levelét: „A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme, és Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal” (2 Kor.3,14). Pál a következő három részből álló megfogalmazással kezdi a levelet: „... akit az Atyaisten kiválasztott a Lélek megszentelődése által az engedelmességre és Jézus Krisztus vérével való meghintésre” (1. Peter 1,2).Természetesen ezek a hármas mondatok, amelyeket ezekben vagy más Szentírásokban használnak, nem bizonyítják az egyenlőséget, de jelzik. A keresztelési képlet még erősebben sugallja az egységet: „...kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében (egyes számban)” (Máté 2.8,19). Az apának, a fiúnak és a szellemnek közös neve van, ami a közös lényegre és egyenlőségre utal. Ez a vers egyszerre utal a pluralitásra és az egységre. Három nevet említenek, de mindháromnak van közös neve.
Szóváltás: Az ApCsel 5,3 azt olvassuk, hogy Anániás hazudott a Szentléleknek. A 4. vers szerint hazudott Istennek. Ez azt jelzi, hogy "a Szentlélek" és az "Isten" felcserélhetőek, és ezért a Szentlélek Isten. Vannak, akik ezt azzal próbálják megmagyarázni, hogy Anániás csak közvetve hazudott Istennek, mert a Szentlélek képviselte Istent. Ez az értelmezés nyelvtanilag lehetséges, de a Szentlélek személyiségére utalna, mert nem hazudik az ember egy személytelen erőnek. Továbbá Péter azt mondta Ananiásnak, hogy nem embereknek hazudott, hanem Istennek. Ennek a szentírásnak az az ereje, hogy Anániás nem egyszerűen Isten képviselőinek hazudott, hanem magának Istennek – és a Szentlélek, akinek Ananiás hazudott, az Isten.
Egy másik szóváltás található benne 1. korinthusiak 3,16 és 6,19. A keresztények nemcsak Isten templomai, hanem a Szentlélek templomai is; a két kifejezés ugyanazt jelenti. A templom természetesen egy istenség lakhelye, nem pedig egy személytelen erő lakhelye. Amikor Pál azt írja, hogy „a Szentlélek temploma”, akkor arra utal, hogy a Szentlélek Isten.
Egy másik példa az Isten és a Szentlélek szóbeli egyenlőségére az ApCsel 13,2: „...mondta a Szentlélek: Válaszd el Barnabást és Sault arra a munkára, amelyre elhívtam őket.” Itt a Szentlélek Isten, mint Isten nevében beszél. Ugyanúgy olvassuk a Zsidóknál 3,7-11 hogy a Szentlélek azt mondja, hogy az izraeliták „megpróbáltak és megpróbáltak”; a Szentlélek azt mondja: „...haragudtam... nem mehetnek be nyugalmamba.” A Szentlélek Izrael Istenével azonosítható. héber 10,15-17 egyenlővé teszi a Lelket az Úrral, aki megköti az új szövetséget. A prófétákat inspiráló szellem Isten. Ez a Szentlélek munkája, amely elvezet minket a következő részhez.

C. Isteni cselekvés

Teremtés: A Szentlélek olyan munkát végez, amelyet csak Isten tud, például teremt (1. Mózes 1,2; Munka 33,4; 10. zsoltár4,30) és űzd ki a démonokat (Máté 12,28).
Tanúk: A Lélek nemzette Isten Fiát (Máté 1,20; Luke 1,35) a Fiú teljes istensége pedig a kezdő teljes istenségét jelzi A Lélek hívőket is szül – Istentől születnek (János 1,13) és ugyanúgy a Lélektől született (Johannes 3,5). „A Lélek az, aki (örök) életet ad” (Jn 6,63). A Lélek az az erő, amely által feltámadtunk (Róm 8,11).
Bennlakás: A Szentlélek az az eszköz, amellyel Isten lakozik gyermekeiben (Ef2,22; 1. Johannes 3,24; 4,13). A Szentlélek bennünk „él” (Róm 8,11; 1. korinthusiak 3,16) - és mivel a Lélek bennünk él, elmondhatjuk, hogy Isten él bennünk. Csak azt mondhatjuk, hogy Isten él bennünk, mert a Szentlélek bizonyos módon él bennünk. A Lélek nem képviselő vagy erő, amely bennünk lakozik – maga Isten lakik bennünk. Geoffrey Bromiley pontos következtetést von le, amikor azt mondja: "A Szentlélekkel való kapcsolat nem kevesebb, mint az Atyával és a Fiúval, annyit tesz, mint Istennel."
Szentek: A Szentlélek szentté teszi az embereket (Róma 15,16; 1. Peter 1,2). A Lélek képessé teszi az embereket arra, hogy belépjenek Isten országába (Jn 3,5). „A Lélek megszentelésében üdvözülünk” (2. thesszalonikaiak 2,13).

Mindezekben a Lélek munkái Isten cselekedetei. Bármit is mond, vagy nem tesz, az Isten azt mondja és teszi; az elme teljesen Isten képviselője.

2. A Szentlélek személyisége

Bevezetés: A Szentírás a Szentlelket személyes tulajdonságokkal jellemzi: az elme elmével és akaratával rendelkezik, beszél, és beszélhet vele, cselekszik és közbenjár. Mindez teológiai értelemben a személyiségre utal. A Szentlélek egy személy vagy hypostasis ugyanabban az értelemben, mint az Atya és a Fiú. Az Istennel való kapcsolatunk, amelyet a Szentlélek hajt végre, személyes kapcsolat.

A. Élet és intelligencia

Élet: A Szentlélek „él” (Róm 8,11; 1. korinthusiak 3,16).
Intelligencia: Az elme "tud" (1. korinthusiak 2,11). rómaiak 8,27 az „elme érzékére” utal. Ez a Lélek képes ítéletet hozni – ez a döntés "tetszett" a Szentléleknek (ApCsel 1Kor5,28). Ezek a versek egyértelműen azonosítható intelligenciát jeleznek.
Akarat: 1. korinthusiak 2,11 azt mondja, hogy az elme hoz döntéseket, megmutatva, hogy az elmének van akarata. A görög szó azt jelenti, hogy "ő vagy működik... kiosztja". Bár a görög szó nem határozza meg az ige tárgyát, az alany a szövegkörnyezetben valószínűleg a Szentlélek. Mivel más versekből tudjuk, hogy a szellemnek van értelme, tudása és belátása, nem kell ugrásszerűen levonni a következtetést. 1. Korinthus 12,11 szembeszállni azzal, hogy az elmének is van akarata.

B. Kommunikáció

Beszéd: Számos vers azt mutatja, hogy a Szentlélek beszélt (ApCsel 8,29; 10,19; 11,12;21,11; 1. Timótheusz 4,1; héberek 3,7stb.) A keresztény szerző, Oden megjegyzi, hogy „a Lélek első személyben szól, mint »én«, »mert én küldtem őket« (ApCsel. 10,20) ... „Elhívtam őket” (ApCsel 13,2). Csak egy ember mondhatja azt, hogy „én”.
Kölcsönhatás: A Léleknek lehet hazudni (Apostolok cselekedetei 5,3), ami azt jelzi, hogy lehet beszélni a lélekkel. A Szellem próbára tehető (ApCsel 5,9), szidalmazták (héberek 10,29), vagy istenkáromlás éri (Máté 12,31), ami a személyiség állapotára utal. Oden további bizonyítékokat gyűjt: „Az apostoli bizonyságtétel nagyon személyes hasonlatokat használ: vezetni (Római levél) 8,14), elítélni („nyisd ki a szemed” – János 16,8), képvisel / képvisel (Róm8,26), elválasztott / elhívott (ApCsel 13,2) beállítva (ApCsel 20,28:6) ... csak egy embert lehet elszomorítani (Ézsaiás .3,10; Efézusi levél 4,30).
A Parakletus: Jézus Parakletosnak nevezte a Szentlelket – Vigasztalónak, Szószólónak vagy Szószólónak. A Paraclete aktív, tanít (János 14,26), tanúskodik (János 15,26), elítéli (János 16,8), ő irányítja (János 16,13), és felfedi az igazságot (János 16,14).

Jézus a parakletos férfias formáját használta; nem találta szükségesnek a szó semlegessé tételét vagy semleges névmás használatát. János 1-ben6,14 hímnemű névmások akkor is használatosak, ha a semleges pneuma említésre kerül. Könnyű lett volna semleges névmásokra váltani, de Johannes nem tette. Máshol a nyelvtani használatnak megfelelően semleges névmásokat használnak az elmére. A Szentírás nem szőrszálhasogatás a szellem nyelvtani nemével kapcsolatban – és nekünk sem szabad.

C. Művelet

Új élet: A Szentlélek újjá tesz, új életet ad (Jn 3,5). A szellem megszentel minket (1. Peter 1,2), és elvezet minket ebbe az új életbe (Róm 8,14). A Lélek különféle ajándékokat ad az Egyház építésére (1. Korinthus 12,7-11) és az Apostolok cselekedeteinek könyvében azt látjuk, hogy a Lélek vezeti az Egyházat.
Közbenjárás: A Szentlélek „legszemélyesebb” tevékenysége a közbenjárás: „...Mert nem tudjuk, mit kell imádkoznunk, de a Lélek közbenjár értünk... mert közbenjár a szentekért, ahogyan az is. kedves Istennek” (Róm 8,26-27). Az érdekérvényesítés nemcsak azt jelzi, hogy kommunikációt kap, hanem azt is, hogy kommunikációt közvetít. Intelligenciát, együttérzést és formális szerepet sugall. A Szentlélek nem egy személytelen erő, hanem egy értelmes és isteni segítő, aki bennünk él. Isten bennünk él, és a Szentlélek Isten.

3. imádás

A Bibliában nincs példa a Szentlélek imádatára. A Szentírás a Lélekben való imádságról beszél (Ef 6,18), a szellem közössége (2. Korinthus 13,14) és a Lélek nevében való keresztség (Máté 28,19). Míg a keresztség, az ima és a közösség az istentisztelet részét képezi, ezeknek a verseknek egyike sem érvényes bizonyítéka a Lélek imádatának; az istentisztelet ellentéteként azonban megjegyezzük, hogy a Szellem káromolható.2,31).

ima

Nincs bibliai példa a Szentlélekhez való imádkozásra. A Biblia azonban azt sugallja, hogy az ember beszélhet a Szentlélekkel (ApCsel 5,3). Amikor ezt áhítattal vagy kérésképpen teszik, az valójában egy ima a Szentlélekhez. Amikor a keresztények nem tudják megfogalmazni vágyaikat, és azt akarják, hogy a Szentlélek közbenjárjon értük (Római levél 8,26-27), akkor közvetlenül vagy közvetve imádkoznak a Szentlélekhez. Amikor megértjük, hogy a Szentlélek értelmes és teljes mértékben képviseli Istent, segítséget kérhetünk a Szellemtől – soha nem gondolva arra, hogy a Lélek elkülönül Istentől, hanem azáltal, hogy felismerjük, hogy a Lélek Isten hiposztázisa, kiáll értünk.

Miért nem mond semmit a Szentírás a Szentlélekhez való imádkozásról? Michael Green elmagyarázza: "A Szentlélek nem hívja fel magára a figyelmet. Az Atya azért küldte, hogy dicsőítse Jézust, hogy megmutassa Jézus vonzerejét, és ne ő legyen a színpad középpontja." Vagy ahogy Bromiley mondja. : "A szellem visszafogja magát".

A konkrét ima vagy a Szentlélek imádása nem jellemző a Szentírásban, de mi mindenesetre imádjuk a Szentlelket. Amikor Istent imádjuk, Isten minden aspektusát imádjuk, beleértve az Atyát, a Fiút és a Szentlelket. Egy teológus a 4. A . század magyarázata szerint: „A Szellemet együtt imádjuk Istenben, amikor Istent a Lélekben imádjuk.” Bármit mondunk a Léleknek, azt Istennek mondjuk, és bármit mondunk Istennek, azt a Léleknek mondjuk.

4. összefoglalás

A Szentírás azt jelzi, hogy a Szentléleknek isteni tulajdonságai és munkái vannak, és ugyanúgy képviselteti magát, mint az Atya és a Fiú. A Szentlélek intelligens, beszél és cselekszik, mint egy személy. Ez a szentírások bizonyságának része, amely a korai keresztényeket a Szentháromság tanításának megfogalmazására vezette.

Bromiley összefoglalót ad:
„Az újszövetségi dátumok vizsgálatából a következő három pont derül ki: (1) a Szentlelket egyetemesen Istennek tekintik; (2) Ő az Atyától és a Fiútól eltérő Isten; (3) Istensége nem sérti az isteni egységet. Más szóval, a Szentlélek a hármas Isten harmadik személye...

Az isteni egység nem vethető alá az egység matematikai elképzeléseinek. ban,-ben 4. A huszadik században három hiposztázisról vagy személyről kezdtek beszélni az istenségen belül, nem a három tudati központ trinitárius értelmében, de nem is a gazdasági megnyilvánulások értelmében. Nikaiától és Konstantinápolytól kezdve a hitvallások igyekeztek megfelelni a fentebb vázolt alapvető bibliai dátumoknak.”

Bár a Szentírás közvetlenül nem mondja ki, hogy „a Szentlélek Isten”, vagy hogy Isten egy Szentháromság, ezek a következtetések a Szentírás tanúságtételén alapulnak. E bibliai bizonyítékok alapján a Grace communion international (WKG Germany) azt tanítja, hogy a Szentlélek Isten ugyanúgy, ahogy az Atya Isten, és a Fiú Isten.

Michael Morrison