Mit gondolsz a tudatodról?

396 mit gondol a tudatodrólA filozófusok és a teológusok között az elme-test probléma (más néven elme-test probléma). Nem a finom motoros koordináció problémájáról van szó (mint például egy csészéből való lenyelés anélkül, hogy bármit elárasztana, vagy hiányzik a kockajáték). Ehelyett a kérdés az, hogy testünk fizikai és gondolataink spirituálisak-e; vagy más szóval, hogy az emberek pusztán fizikai vagy a fizikai és a lelki kombináció.

Bár a Biblia nem foglalkozik közvetlenül az elme-test kérdésével, világos utalásokat tartalmaz az emberi létezés nem fizikai oldalára, és különbséget tesz (az újszövetségi terminológiában) test (test, test) és lélek (elme, szellem) között. És bár a Biblia nem magyarázza meg, hogy a test és a lélek hogyan kapcsolódik egymáshoz, vagy pontosan hogyan hatnak egymásra, nem választja el a kettőt, és nem mutatja be felcserélhetőnek, és soha nem redukálja le a lelket a fizikaira. Számos igeszakasz egy bennünk lévő egyedi "szellemre" és a Szentlélekkel való kapcsolatra mutat rá, ami azt sugallja, hogy személyes kapcsolatunk lehet Istennel (Róm. 8,16 és 1. korinthusiak 2,11).

Az elme-test probléma mérlegelésekor fontos, hogy a Szentírás egy alapvető tanításával kezdjük: Nem lennének emberek, és nem lennének azok, amik, túl a meglévő, folyamatos kapcsolaton a transzcendens Teremtő Istennel, aki mind teremtett dolgokat és fenntartotta létüket. A teremtés (beleértve az embereket is) nem létezne, ha Isten teljesen elkülönülne tőle. A teremtés nem teremtette önmagát, és nem tartja fenn létét önmagában – egyedül Isten létezik önmagában (a teológusok itt Isten jóságáról beszélnek). Minden teremtett dolog létezése az önmagában létező Isten ajándéka.

A bibliai bizonyságokkal ellentétben egyesek azt állítják, hogy az emberek nem mások, mint anyagi lények. Ez az állítás a következő kérdést veti fel: Hogyan keletkezhet valami olyan anyagtalan, mint az emberi tudat, olyan tudattalanból, mint a fizikai anyag? Egy ehhez kapcsolódó kérdés: Miért van egyáltalán érzékelhető az érzékszervi információ? Ezek a kérdések további kérdéseket vetnek fel arra vonatkozóan, hogy a tudat csak illúzió-e, vagy van-e olyan (bár nem fizikai) összetevő, amely az anyagi aggyal kapcsolatban áll, de meg kell különböztetni.

Szinte mindenki egyetért abban, hogy az embereknek van tudata (belső gondolatvilága képekkel, érzékelésekkel és érzésekkel) – amelyet általában elmének neveznek, és ami számunkra ugyanolyan valóságos, mint az étkezés és az alvás szükséglete. Azonban nincs egyetértés tudatunk/elménk természetét és okait illetően. A materialisták ezt kizárólag a fizikai agy elektrokémiai tevékenységének eredményeként tartják számon. A nem-materialisták (beleértve a keresztényeket is) immateriális jelenségnek tekintik, amely nem azonos a fizikai aggyal.

A tudattal kapcsolatos spekulációk két fő kategóriába sorolhatók. Az első kategória a fizikalizmus (materializmus). Ez azt tanítja, hogy nincs láthatatlan spirituális világ. A másik kategória az úgynevezett párhuzamos dualizmus, amely azt tanítja, hogy az elme rendelkezhet nem fizikai jellemzőkkel, vagy teljesen nem fizikai, tehát nem magyarázható tisztán fizikai értelemben sem. A párhuzamos dualizmus az agyat és az elmét úgy tekinti, mint amelyek egymással kölcsönhatásba lépnek és párhuzamosan működnek – ha az agy megsérül, a logikus gondolkodás képessége sérülhet. Ennek eredményeként a párhuzamos kölcsönhatás is érintett.

Az emberek párhuzamos dualizmusa esetén a dualizmus kifejezést az agy és az elme közötti megfigyelhető és nem megfigyelhető interakciók megkülönböztetésére használják. A minden emberben egyénileg lezajló tudatos mentális folyamatok magánjellegűek, kívülállók számára nem hozzáférhetők. Egy másik ember megfoghatja a kezünket, de nem ismerheti meg a mi privát gondolatainkat (és legtöbbször nagyon örülünk, hogy Isten így rendezte!). Ezenkívül bizonyos emberi ideálok, amelyeket bennünk ápolunk, visszavezethetetlenek anyagi tényezőkre. Az ideálok közé tartozik a szeretet, igazságosság, megbocsátás, öröm, irgalom, kegyelem, remény, szépség, igazság, jóság, béke, emberi cselekvés és felelősség – ezek adnak célt és értelmet az életnek. Egy szentírás azt mondja, hogy minden jó ajándék Istentől származik (Jakab 1,17). Megmagyarázhatja-e ez számunkra ezeknek az eszméknek a létezését és emberi természetünk táplálását - mint Isten ajándékait az emberiség számára?

Keresztényekként Isten kikutathatatlan tevékenységére és befolyására mutatunk rá a világban; ebbe beletartozik a teremtett dolgokon keresztüli cselekvése (természetes hatás), vagy közvetlenebben a Szentlélek általi cselekvése. Mivel a Szentlélek láthatatlan, munkája nem mérhető. De munkája az anyagi világban zajlik. Művei kiszámíthatatlanok, és nem redukálhatók empirikusan felfogható ok-okozati láncokra. Ezekben a művekben nemcsak Isten teremtése, hanem a megtestesülés, a feltámadás, a mennybemenetel, a Szentlélek elküldése és Jézus Krisztus várható visszajövetele is az Isten országának beteljesedésére, valamint az új mennyország megalapítására vonatkozik. az új földet.

Visszatérve az elme-test problémához, a materialisták azt állítják, hogy az elme fizikailag megmagyarázható. Ez a nézet megnyitja az elme mesterséges reprodukálásának lehetőségét, bár nem szükségszerűségét. Amióta a „mesterséges intelligencia” (AI) kifejezést megalkották, az AI optimizmus tárgya a számítógép-fejlesztők és a tudományos-fantasztikus írók körében. Az évek során az AI technológiánk szerves részévé vált. Az algoritmusok minden típusú eszközre és gépre vannak programozva, a mobiltelefonoktól az autókig. A szoftver- és hardverfejlesztés olyan sokat fejlődött, hogy a játékkísérletekben a gépek diadalmaskodtak az emberek felett. 1997-ben az IBM Deep Blue számítógépe legyőzte a sakk világbajnokot, Garri Kaszparovot. Kaszparov csalással vádolta az IBM-et, és bosszút követelt. Bárcsak az IBM nem utasította volna vissza, de úgy döntöttek, hogy a gép elég keményen dolgozott, és egyszerűen visszavonták a Deep Blue-t. 2011-ben a Jeopardyuiz show adott otthont az IBM Watson Computer és a Jeopardy két legjobb játékosa közötti mérkőzésnek. (A játékosok kérdések megválaszolása helyett gyorsan megfogalmazzák a kérdéseket a megadott válaszokhoz.) A játékosok nagy fölénnyel veszítettek. Csak azt tudom mondani (és ironikus vagyok), hogy Watson, aki csak úgy működött, ahogyan azt tervezték és programozták, nem volt boldog; de az AI szoftver- és hardvermérnökök biztosan megteszik. Ez mondjon nekünk valamit!

A materialisták azt állítják, hogy nincs empirikus bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az elme és a test különálló és különálló. Azzal érvelnek, hogy az agy és a tudat azonos, és az elme valamilyen módon az agy kvantumfolyamataiból vagy az agyban végbemenő folyamatok összetettségéből jön létre. Az egyik úgynevezett "dühös ateista", Daniel Dennett ennél is tovább megy, és azt állítja, hogy a tudat illúzió. A keresztény apologéta, Greg Koukl rámutat Dennett érvelésének alapvető hibájára:

Ha nincs valódi tudatosság, akkor semmi esetre sem lehetne ráébredni, hogy ez csak egy illúzió. Ha az illúzió észleléséhez szükség van a tudatosságra, akkor nem lehet illúzió. Hasonlóképpen, képesnek kell lennie arra, hogy mindkét világot, az igazi és az illuzórikus képet érzékelje, hogy felismerjük, hogy van különbség a kettő között, és így azonosítja az illuzórikus világot. Ha minden észlelés illúzió, akkor nem lenne felismerhető.

Az immateriális nem fedezhető fel anyagi (empirikus) módszerekkel. Csak olyan anyagi jelenségek állapíthatók meg, amelyek megfigyelhetők, mérhetők, ellenőrizhetők és megismételhetők. Ha csak empirikusan bizonyítható dolgok vannak, akkor ami egyedi (nem megismételhető) volt, az nem létezhet. És ha ez így van, akkor egyedi, megismételhetetlen eseménysorokból álló történelem nem létezhet! Ez kényelmes lehet, és egyesek számára önkényes magyarázat, hogy csak olyan dolgok vannak, amelyeket egy meghatározott és preferált módszerrel lehet kimutatni. Röviden: nincs mód empirikusan bizonyítani, hogy csak empirikusan ellenőrizhető/anyagi dolgok léteznek! Logikátlan az egész valóságot leredukálni arra, amit ezzel az egyetlen módszerrel felfedezhetünk. Ezt a nézetet néha szcientizmusnak is nevezik.

Ez egy nagy téma, és csak a felszínt kapargattam, de egyben fontos téma is – figyeljük meg Jézus megjegyzését: "És ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni" (Máté 10,28). Jézus nem volt materialista – világos különbséget tett a fizikai test (amely magában foglalja az agyat is) és emberiségünk egy anyagtalan összetevője között, amely személyiségünk lényege. Amikor Jézus azt mondja nekünk, hogy ne hagyjuk, hogy mások megöljék a lelkünket, arra is utal, hogy ne hagyjuk, hogy mások lerombolják Istenbe vetett hitünket és bizalmunkat. Nem láthatjuk Istent, de ismerjük és bízunk benne, sőt nem fizikai tudatunkon keresztül még érezhetjük vagy érzékelhetjük is Őt. Istenbe vetett hitünk valójában tudatos tapasztalatunk része.

Jézus emlékeztet bennünket, hogy intellektuális képességünk elengedhetetlen része tanítványságunknak, mint az Ő tanítványai. Tudatunk képessé tesz bennünket arra, hogy higgyünk a hármas Istenben, Atyában, Fiúban és Szentlélekben. Segít elfogadni a hit ajándékát; hogy a hit „szilárd bizalom a remélt dolgokban, és nem kételkedés a nem látható dolgokban” (Zsidók levél). 11,1). Tudatunk képessé tesz bennünket arra, hogy megismerjük Istent, mint Teremtőt, és bízzunk benne, „felismerjük, hogy a világot Isten Igéje teremtette, tehát minden, ami látható, a semmiből lett” (héber 11,3). Tudatunk képessé tesz bennünket arra, hogy megtapasztaljuk a minden értelmet felülmúló békét, hogy tudjuk, hogy Isten szeretet, higgyünk Jézusban, mint Isten Fiában, hogy higgyünk az örök életben, megismerjük az igazi örömet és tudjuk, hogy valóban Isten szeretett gyermekei vagyunk.

Örüljünk, hogy Isten adta nekünk az elmét, hogy megismerjük saját világunkat és ismerjük őt,

Joseph Tkach

Präsident
GRACE COMMUNION INTERNATIONAL


pdfMit gondolsz a tudatodról?